NONSTOP BALATON

A BALATON ESSZENCIÁJA

Kedves Olvasónk!

Szeretettel köszöntelek a magazin készítői nevében! Sárközi Csaba vagyok, a nonstopbalaton.hu alapítója és felelős szerkesztője.

A Balaton minden évszakban csodálatos. A nyári naplementék romantikus hangulata, a tavasszal virágba boruló mandulafák illata, az őszi túrák során felfedezett megannyi érdekes látnivaló és nevezetesség titkai, valamint a téli Balaton forralt boros korcsolyázásainak örömteli pillanatai együtt adják a Balaton esszenciáját, a felejthetetlen élményeket, melyek miatt imádjuk a Balatont. 

Szeretnénk mindezeket Neked is megmutatni. Ha velünk tartasz, tudni fogod, hogy merre indulj el, mit érdemes megnézni, és hogy hová ülj be finomakat enni. Tarts velünk, és elhozzuk neked a Balaton esszenciáját! 

Kövess itt is!

Facebook

Megosztás

Mit keresel?

Keresett kifejezés:
Program:







Hónap:











Ünnepek & Alkalmak:
Program kezdete:
Program vége:
Megye:
Régió:
Település:
Utazás, közlekedés:
Gasztro & Bor:













Szállás:




Spec. feltételek:






Kult. & Szórakozás:









Nevezetesség:










Kirándulás:























Sport & Élmény:























Vizes sportok:







Vizes élmények:







Gyógyászat:







Rekreáció:









Olvastad már?

Nyolcmillió éves balatoni magaspartok – új elmélet a NatGeón

2016.09.06.

A Pannon-tó üledékei a balatoni magaspartok, s nem pedig a jégkorszakban kialakult löszfalak – állt elő új elmélettel a National Geographic internetes kiadása. A balatoni magaspartokat a közhiedelem löszfalakként tartja számon, pedig ezek valójában jóval idősebb üledékek: az egykoron a Kárpát-medencét kitöltő Pannon-tó emlékei.

A balatoni panorámához szorosan hozzátartozó, néhol a 80 méteres magasságot is elérő partfalakTihanynál, a déli parton pedig szinte végig húzódnak, Balatonvilágostól Fonyódig. A meredek, viszonylag állékony falakat a Balaton hullámverése alakította ki a vízszint szabályozása és a parti védművek megépítése előtt, ám a kutatások szerint nem a jégkorszak száraz szelei által szállított és kiülepedett porból álló löszből, hanem ezek a Pannon-tó üledékei. Melynek története sok millió évvel ezelőtt kezdődött: 34–23 millió éve a kontinensek közeledése és az ehhez kapcsolódó hegységképződési folyamatok hatására levált a Paratethys nevű tengerág, körülbelül 11 millió évvel ezelőtt, a kontinensek további közeledésével elkezdődött a Kárpátok vonulatának kiemelkedése, amely végleg leválasztotta a Pannon-medencét, s a benne rekedt hatalmas víztömeget a Paratethys többi medencéjétől.

A kezdetben még normál sótartalmú tengervizet a medencét körbeölelő, egyre magasabbra emelkedő hegykoszorúból érkező bővizű folyók felhígították. A tó vízszintje eleinte lassan növekedett és egyre nagyobb területet borított el. Körülbelül 9,5 millió évvel ezelőtt érte el legnagyobb kiterjedését, amikor szinte az egész Kárpát-medencét kitöltötte. Vízmélysége átlagosan néhány száz méter volt, hatalmas folyók ömlöttek belé, melyek deltákat építettek.

A delták 8-9 millió évvel ezelőtt érték el a mai Balaton környékét. A mai magaspartokat felépítő üledékek ekkor rakódtak le: a deltaágak között húzódó nyílt tavi térszínek fokozatosan feltöltődtek, majd kiédesedtek, végül elmocsarasodó öblök alakultak ki. A tó vízszintjének kisebb ingadozásai miatt ez a ciklus sokszor ismétlődhetett; a 4-8 méter vastag üledékciklusokat jól megfigyelhetjük a tihanyi Fehérparton, a kenesei Fáncséroldalon, vagy Akarattyán, a Csittény-hegyen.

A magaspartokat felépítő üledékek Fonyódon figyelhetők meg a legjobban. A fölénk magasodó partfalon a Pannon-tavat feltöltő folyók keresztrétegzett üledékeit és a beléjük áthalmozott kagylómaradványokat figyelhetjük meg. A napjainkban közel függőleges partoldalak régen enyhén lejtettek és kinyúltak egészen az akkor még magasabb vízszintű Balatonig.

A kecskeköröm-legenda

A hajdani partfalomlásoknak köszönhető a balatoni kecskeköröm-legenda. A Pannon-tóban egykoron élt jellegzetes kagylók lekoptatott búbjai, melyek megtalálhatók a magaspartok üledékes rétegeiben. A gyakori partomlásokkal nagyon sok ősmaradvány, köztük kagylóhéj került a Balatonba, ahol a hullámverés lekoptatta őket és „kecskekörmökként” partra sodródtak. Leggyakrabban a Tihanyi-félszigeten találkozhatunk velük, ahol a Gödrösben, a Barátlakásokhoz vezető út mentén még ma is nagy számban gyűjthetők az eredetileg magukba záró pannon-tavi rétegekből.

forrás: sonline.hu

vissza

Hozzászólások