Éjjel-Nappal Balaton

A BALATON ESSZENCIÁJA

Kedves Olvasóm!

Földi Rita - Éjjel Nappal Balaton online turisztikai magazin

Szeretettel köszöntelek az oldalamon! Földi Rita vagyok, az Éjjel-Nappal Balaton alapítója és főszerkesztője.

A Balaton minden évszakban csodálatos. A nyári naplementék romantikus hangulata, a tavasszal virágba boruló mandulafák illata, az őszi túrák során felfedezett megannyi érdekes látnivaló és nevezetesség titkai, valamint a téli Balaton forralt boros korcsolyázásainak örömteli pillanatai együtt adják a Balaton esszenciáját, a felejthetetlen élményeket, melyek miatt beleszerettem a Balatonba. 

Szeretném mindezeket Neked is megmutatni. Ha velem tartasz, tudni fogod, hogy merre indulj el, mit érdemes megnézni, és hogy hová ülj be finomakat enni. Tarts velem, és elhozom neked a Balaton esszenciáját! 

Kövess itt is!

Facebook

Megosztás

Programajánló

Tökös futás Siófokon

Tökös futás Siófokon Program kezdete: november 03.
Program vége: november 03.
Település: Siófok
Régió: Siófok környéke
Megye: Somogy
Program: sport/verseny, egyéb, mind

Gasztrohegy hétvégék #2 - Halak a hegyen

Gasztrohegy hétvégék #2 - Halak a hegyen Program kezdete: november 23.
Program vége: november 25.
Település: Badacsony
Régió: Badacsony környéke
Megye: Veszprém
Program: gasztro/boros/sörös, mind

Gasztrohegy hétvégék #7 - Lávakő hétvége

Gasztrohegy hétvégék #7 - Lávakő hétvége Program kezdete: április 12.
Program vége: április 14.
Település: Badacsony
Régió: Badacsony környéke
Megye: Veszprém
Program: gasztro/boros/sörös, mind

Szakvezetés a Pele-körút tanösvényen

Szakvezetés a Pele-körút tanösvényen Település: Csopak
Régió: Balatonfüred környéke
Megye: Veszprém
Program: egyéb, mind
Kirándulás: mind, túra/séta
Spec. feltételek: vízparti, gyerekbarát

2Kilátó éjszakai túra

2Kilátó éjszakai túra Program kezdete: október 13.
Program vége: október 13.
Település: Alsóörs
Régió: Veszprém környéke
Megye: Veszprém
Program: sport/verseny, mind

Tökfesztivál

Tökfesztivál Program kezdete: október 14.
Program vége: október 14.
Település: Balatonalmádi
Régió: Veszprém környéke
Megye: Veszprém
Program: kulturális, egyéb, mind

Nagybereki Töpörtyű Fesztivál

Nagybereki Töpörtyű Fesztivál Program kezdete: október 20.
Program vége: október 20.
Település: Balatonfenyves
Régió: Balatonboglár környéke
Megye: Somogy
Program: gasztro/boros/sörös, kulturális, mind

Töklámpás Fesztivál

Töklámpás Fesztivál Program kezdete: október 06.
Program vége: október 07.
Település: Balatonboglár
Régió: Balatonboglár környéke
Megye: Somogy
Program: gasztro/boros/sörös, kulturális, zenei, egyéb, mind

Zalaegerszegi Sörfesztivál

Zalaegerszegi Sörfesztivál Program kezdete: szeptember 28.
Program vége: szeptember 30.
Település: Zalaegerszeg
Régió: Keszthely környéke
Megye: Zala
Program: gasztro/boros/sörös, mind

Vezetett kerékpártúrák a Nyugat-Balaton térségben

Vezetett kerékpártúrák a Nyugat-Balaton térségben Település: Gyenesdiás
Régió: Keszthely környéke
Megye: Zala
Program: egyéb, mind, sport/verseny
Kirándulás: mind, túra/séta
Sport & Élmény: mind, kerékpározás

Zselici Tájvédelmi Körzet - Zselickisfalud

Zselici Tájvédelmi Körzet - Zselickisfalud
Zselici Tájvédelmi Körzet
Zselici Tájvédelmi Körzet
Zselici Tájvédelmi Körzet
Zselici Tájvédelmi Körzet
Zselici Tájvédelmi Körzet
Zselici Tájvédelmi Körzet
Zselici Tájvédelmi Körzet
Település:Zselickisfalud
Régió:Balatonboglár környéke
Megye:Somogy
Kirándulás:mind, hegy/domb, erdő/parkerdő, tájegység, term.véd.terület

Cím: Zselickisfalud külterület

Információ

  • Tel.: +36 (72) 517-200 | +36 (30) 405-4571

  • E-mail: komlos@ddnp.kvvm.hu | dunadrava@ddnp.kvvm.hu

  • Web

  • Facebook

Bemutatás

Természetföldrajzi jellemzés

A Zselici Tájvédelmi Körzet Somogy és Baranya megyékben a Dunántúli-dombság nagytájon belül a Zselici kistáj északnyugati részén található. Geológiailag ókori kristályos és átalakult kőzetekre rakódott középkori üledékek, majd újkori lazább tengeri üledékeket borító lösztakaró jellemzi. Részben szürke, részben barna erdőtalajok borítják. Éghajlata kissé hűvösebb és csapadékosabb a környezeténél, enyhe telű, szubmediterrán jellegű. A hőmérséklet évi átlaga 10 °C körüli, az évi csapadékösszeg 700-800 mm. Tengerszint feletti magassága átlag 200-250 méter, magasabb pontjai az északnyugat-délkeleti irányú Duna-Dráva vízválasztó vonalon találhatók. Számos forrása és patak jellegű vízfolyása van. Természeti értékeit jelentős mértékben jellegzetes erdőtársulásai adják nagyszámú szubmediterrán flóraelemmel, s a hozzájuk kapcsolódó élővilággal.

A zselici táj kialakulása

A zselici táj jellegzetességét a széles, lapos dombhátakat és a közöttük húzódó völgyeket borító, összefüggő erdőségek adják. A települések többsége az átlagosan 200-250 méter tengerszint feletti dombok lábánál futó patakok mentén létesült. A Zselic legkiemelkedőbb pontja, a keleti részén fekvő 358 méter magas Hollófészek. Annak ellenére, hogy nem egy markáns hegységről van szó, a Zselic élővilágának kialakulásában az éghajlati elemek keveredése a legmeghatározóbb elem. Egyszerűsítve úgy jellemezhetnénk, hogy nyáron hűvösebb, csapadékosabb nyugati, északnyugati légtömegek befolyásolják, télen mediterrán hatást hozó légtömegek érkeznek, délről, délnyugatról. A tavaszi-őszi csapadékmaximumoknak is köszönhető, hogy a Zselicben egyedülálló erdővadon alakult ki. A középkorban több kisebb irtásfalu is megtelepedett, az emberek makkoltatással, méhészettel foglalkoztak. Az erdőpusztulás felgyorsulását a német telepesek megjelenése okozta, akik magukkal hozták a hamuzsír főzés tudományát, majd fokozatosan elterjedt a szénégetés és a gyorsfolyású patakokra egyre több kis fűrészüzem is települt. A tájvédelmi körzet jelentős értéket képviselő, változatos élővilágot rejtő erdővagyona 1976 óta védett, mintegy 10.500 ha nagyságú területen.

Táji értékek

A zselici táj jellegzetes tájképét a széles, lapos dombhátakat borító, nagy, összefüggő erdőségek adják. Kaposvár és Szigetvár között a mintegy 45 kilométer hosszú, többnyire dombhátakon haladó, történelmi idők óta használatos földúton járva a távolság felét még ma is szinte összefüggő erdőségben tehetjük meg. A zselici települések többsége a patakok völgyeiben létesült, ahol a lakosság a környező nedves réteket kaszálta, a szántóföldek és legelők pedig a lankásabb dombok lejtőin helyezkedtek el. A meredek, szabdalt felszínű oldalakat az ember nem tudta megművelni, így azok napjainkig erdők maradtak. Északról, a Balaton felől közelítve a Zselic dombvidéke hirtelen, meredeken magasodik fel a Kapos folyó völgyéből. Délről közeledve a Drávasík alföldi jellegű tájából alig észrevehetően, lankásan emelkedik ki. Ha nyugat felől érkezünk, akkor a belső-somogyi homokvidék enyhén hullámos felszíne után a magasságkülönbségek hirtelen megnövekednek, határozottan dombsági jellegű táj tárul a szemünk elé. Kelet felé a zselici erdők a mecseki erdőkkel összefüggő erdőrengeteget alkotnak, a két tájegységet csak a Baranya-csatorna - észak felé kiszélesedő, egyébként keskeny - völgye választja el egymástól. A Mecsek-hegységből nézve széles, lapos, erdővel borított dombhátak jellemzik a Zselici-dombságot. Jellemző tájképi elemek a meredek falú lösz-szurdokok, helyenként homokkőkibúvásokkal. A települések közelében a régóta használt földutak lassanként löszmélyutakká alakultak. A meredek löszfalak lepusztuló kőzetanyaga meszes konkréciókat, löszbabákat tartalmaz, melyek a vízmosások alján megfigyelhetők. Egyedi táji értékek a területen található gémeskutak, kőkeresztek, magányos idős fák és fasorok, hagyományos rakodók, magtárak.

Növényvilág

A területen fellelhető különlegességnek számít az ezüsthársas bükkös erdőtársulás, mivel a hűvösebb klímát, magasabb hegyvidéki régiókat kedvelő bükk a síksági-dombvidéki ezüsthárssal közösen alkot erdőt, amely hazánkban egyedülállónak számít. Tavasszal, a lombkorona összezáródása előtt virágos növények bújnak elő és megélénkül az állatvilág is. A másik jellemző erdőtársulás a hűvösebb völgytalpakban és a szárazabb peremvidékeken az ezüsthársas-gyertyános-tölgyes. Gyepszintjében jellemző a kisvirágú hunyor és a meténg. Ahogy az ezüsthársas-bükkösben, úgy itt is megtalálható örökzöld növények a szúrós és lónyelvű csodabogyók. Szinte mindenütt előfordul a pettyegetett tüdőfű és kis egyedszámban, de szintén sok helyszínen találunk orchideákat. A Dél-Dunántúl természetes növényzetében számos déli származású (illír, balkáni, atlantimediterrán, pontusi-mediterrán és szubmediterrán) növényfaj él, ezek a növények adják a Tájvédelmi Körzet jellegzetességeit. Ezeknek a fajoknak az elterjedési területe a Dél-Dunántúlon éri el északi vagy keleti határát, északabbra és keletebbre már nem, vagy csak elvétve fordulnak elő. A kelet-alpesi és a nyugat-balkáni (illír) növényvilág nyugat felől érkező fajai például a zalai bükköny, a kakasmandikó és a nyugati csillagvirág; csak a dombvidék nyugati pereméig terjed a kelet-alpesi erdei ciklámen. A kelet-balkáni és dél-erdélyi (ún. dacikus) növényfajok ezzel szemben délkelet vagy kelet felől, a Mecseken vagy a Villányihegységen keresztül érkeztek a Zselicbe, ilyenek például az örökzöld csodabogyók, a pirítógyökér, a kispárlófű. A Zselicben jelenlegi ismereteink szerint a védett növényfajok száma 67, ebből a Tájvédelmi Körzet területén bizonyosan vagy valószínűsíthetően előfordul: 52 faj. 

forrás: ddnp.hu