NONSTOP BALATON

A BALATON ESSZENCIÁJA

Kedves Olvasónk!

Szeretettel köszöntelek a magazin készítői nevében! Sárközi Csaba vagyok, a nonstopbalaton.hu alapítója és felelős szerkesztője.

A Balaton minden évszakban csodálatos. A nyári naplementék romantikus hangulata, a tavasszal virágba boruló mandulafák illata, az őszi túrák során felfedezett megannyi érdekes látnivaló és nevezetesség titkai, valamint a téli Balaton forralt boros korcsolyázásainak örömteli pillanatai együtt adják a Balaton esszenciáját, a felejthetetlen élményeket, melyek miatt imádjuk a Balatont. 

Szeretnénk mindezeket Neked is megmutatni. Ha velünk tartasz, tudni fogod, hogy merre indulj el, mit érdemes megnézni, és hogy hová ülj be finomakat enni. Tarts velünk, és elhozzuk neked a Balaton esszenciáját! 

Kövess itt is!

Facebook

Megosztás

Mit keresel?

Keresett kifejezés:
Program:







Hónap:











Ünnepek & Alkalmak:
Program kezdete:
Program vége:
Megye:
Régió:
Település:
Utazás, közlekedés:
Gasztro & Bor:













Szállás:




Spec. feltételek:






Kult. & Szórakozás:









Nevezetesség:










Kirándulás:























Sport & Élmény:























Vizes sportok:







Vizes élmények:







Gyógyászat:







Rekreáció:









Olvastad már?

Zalavári Történelmi Emlékpark

Zalavári Történelmi Emlékpark
Zalavári Történelmi Emlékpark
Zalavári Történelmi Emlékpark
Zalavári Történelmi Emlékpark
Zalavári Történelmi Emlékpark
Település:Zalavár
Régió:Keszthely környéke
Megye:Zala
Nevezetesség:mind, vár/kastély/..., szakrális hely, emlékház/-hely, látogatóhely
Sport & Élmény:mind, játszótér
Spec. feltételek:akadályment., gyerekbarát

Zala megye múltjának egyik legfontosabb történelmi emlékhelye Zalavár-Várszigeten található. Itt jött létre 840 körül a Keleti-Frank birodalom legkeletibb őrgrófsága, melyet a Nyitráról elűzött fejedelem Priwina, és fia Chezil szervezett meg, s központját Mosaburgnak – Mocsárvárnak nevezték.


Querens invento pulsans hic gaudet aperto - A kereső a találásnak, a kopogtató a megnyílásnak örül itt

– hirdette az egykori Zalavári templom kapujának felirata.


Szeretettel hívják és várják a Zala megye történelme után érdeklődőket, hogy az emlékpark fejlesztésével egy olyan időkapszulát nyissunk ki, mely a régmúlt idők dicsőségébe repíti a látogatókat. Honnan jöttünk, kik vagyunk mi, zalaiak és milyen örökséget hagytak ránk a századok? Ezek azok a kérdések, amelyek megválaszolásában remélhetőleg segítségükre lesz a park. Gazdag szakrális és világi örökség nyugszik a lábunk alatt, mely a folyamatos régészeti kutatások révén egyre jobban feltárja titkait. E gazdag múlt régészek által feltárt maradványait: a Szent Adorján zarándoktemplom romjait, amelynek alapfalai egy hazánkban egyedülálló alaprajzú, méretét tekintve monumentális épületről tanúskodnak, az utókor állította emlékeket: a szláv népek által emelt Cirill és Metód szobrokataz 1938-as Szent István év emlékművét, az árpádkori templom alapjain rekonstruált Szent István kápolnát, valamint a Makovecz Imre által tervezett Millenniumi Emléképületet foglalja magában a Történelmi Emlékpark. Az Emléképület nem csak emlékműként funkcionál, hanem számtalan rendezvénynek, kiállításnak is helyet biztosít, így tavasztól őszig érdemes felkeresni. Zalavár természeti környezetét ismerteti meg az érdeklődőkkel az ugyancsak itt található Kis-Balaton Ház.

Hadrianus mártír zarándoktemplom (Szent Adorján bazilika)

A 850-es évek közepén Priwina kérésére Liupram salzburgi érsek építteti. A 860-as évek végétől közel egy évtizedig Metód pannóniai érsekségének főtemploma. A templom szentélyében kőből épített sírkamrában feküdt a mártír, amit a szentély mögött lemélyített folyosóról lehetett megközelíteni. A templom előtti négyszögletes udvar s két épületszárnya a kerek harangtoronnyal alkotja a kolostori traktust. A templomtól délre áll a palotakörzet, keletről pedig gyilokjárós palánkfalú erődítés biztosítja a templom immunitását. A templom a XI. század elejére teljesen elpusztul, nem is építik újjá.

Szűz Mária templom - Szt. Adorján bencés monostor - török elleni végvár

850. január 24-én Liupramm salzburgi érsek szenteli fel Priwina magántemplomát annak nyugat-kelet irányú, széles mély árokkal és földsánccal erődített udvarházában (munimen) Szűz Mária tiszteletére. Az eseménynél jelen van a bajor világi és egyházi arisztokrácia és a keleti Alpok-vidék Oriens tartományának összes fontos képviselője.

1019-ben a templomot újraszentelik, patrónusa Szt. Adorján. Mellette - Priwina udvarházának maradványait felhasználva - bencés monostor létesül. Szerzetesei közül kettő is  segíti Gellért püspök  dél-alföldi térítőmunkáját. A monostor a 13. század  második  felétől  a  környék  birtokosainak ügyeit írásba foglaló hiteleshely1341-ben a sekrestyében támadt tűzben megsérül a monostor levéltára, megsemmisülnek az egyház legkorábbi oklevelei is. 1575-ben a török veszély miatt a szerzetesek Vasvárra költöznek. Ekkor már az épületek is nagyon rossz állapotban vannak. Zalavár javadalmait 1715-től az alsó-ausztriai göttweigi apátság kapja meg, és az új monostort az 1770-es években Zalaapátiban építi fel.       

Az 1702-ben felrobbantott késő középkori épületegyüttest Guilio Turco hadmérnök 1569-ben készült rajza ábrázolja. A 19. században a rom köveiből épül a környék úthálózata, utóbb területén homokot bányásznak. A tájsebet ma az előttünk álló erdő rejti. Az ősi templom alaprajzáról és méreteiről csak a Turco-rajz tájékoztat, helyét a körülötte létesült temető 9. századi és Árpád-kori sírjai határozzák meg. 11. századi szentélyrekesztőjének darabjait, melyek díszítése a Szt. István szarkofág stílusával rokon, a környék falvaiból gyűjtik össze. A 11. század végén a templomot és a monostort fallal övezik. Egy kapuzat és egy vízköpő töredéke tanúskodik az 1230-as években folyó építkezésekről. Az épületek köré a 15. században a korábbinál kisebb területet körbezáró, négy saroktornyos falöv épül, előtte árok húzódik. Az erődített monostor külső, fa-föld szerkezetes védműve a 16. században készül el. Ezt újabb árok veszi körül. Betöltése a végvári élet gazdag leletanyagát tartalmazza. A várszigeti romokat sorsukra hagyva 1753-1784 között új monostor épül fel Zalaapátiban.

Árpád-kori templom

A templomot a 11. század második felében emelik a zalai megyeközpontban szolgáló népek számára. Védőszentje ismeretlen. Az egyhajós, félköríves szentélyzáródású középkori épület bejárata a déli oldalon nyílik, karzata a hajó nyugati végén áll. A 13. század második felétől nem használják. Az alapfalak és a közel 700 síros templom körüli temető az 1948, 1951-53, és 1996. évi ásatások révén vált ismertté.

A sírokat kezdetben egymás mellé ássák. A temető területe hamarosan megtelik, ezért a rokonokat egymás fölé fektetik, családi sírcsoportok alakulnak ki. A legelőkelőbb családok tagjai a hajó déli oldala mentén nyugszanak. A nőket és leányokat S-végű karikákkal, gyöngyökkel, átfúrt római pénzekkel, gyűrűkkel felékszerezve temetik el.

Az Árpád-kori templom alapfalai fölé 1996-ban építik a Szent István magyar király tiszteletére szentelt kápolnát. A szentélyben, az oltár alatt látható középkori oltárlap Zalavár községből került vissza a Várszigetre. A római oszloptörzs töredéke eredetileg az északi hajófal alapozását erősítette.

Zalavár-Récéskút

A 9. század közepe után épült háromhajós templom keleti vége három beírt félköríves szentéllyel, nyugati vége karzattal és lépcsőtoronnyal tagolt. A 9. század végén, esetleg a 10. században megújítják, ennek emlékei a templom körül, és részben azon belül emelt faoszlopok gödrei. Az Árpád-korban egyházi használata feltételezhető, a 14. században azonban már biztosan romos. A 14-15. század fordulóján a maradványokon erődített udvarház épül. Nyugati tornyát és az alápincézett keleti lakószárnyat nyitott udvar köti össze. Az épületegyüttest a hozzá tartozó kúttal együtt palánk övezi. Az erősség (fortalitium) 1442-ben a Rozgonyi családé, a 15. század végén a zalavári apátság kezén van, a 16. században már lakatlan.

Szent István kápolna és temetője

A sziget északkeleti részén, az országút közelében tárták fel a XI. század második felében épült templom alapfalait. Írásos emlékek sajnos nem szólnak róla, így az egyház védőszentje ismeretlen. A feltárásból tudjuk, hogy bejárata a déli oldalon, karzata a hajó nyugati végében volt. Kőből épült, építésénél római köveket is felhasználtak, melyet a közeli Fenékpusztáról szállítottak ide. Az ispánság népeinek a temploma lehetett, amit az bizonyít, hogy az ispánság megszűnésétől, azaz a XIII. század végétől nem használták. Az épületet övező 700 síros temetőben a nőket és lányokat a kor egyszerű ékszereivel temették el. 

Az Árpád-kori templom alapfalai fölé 1996-ban emeltette Zala megye közgyűlése a Szent István király tiszteletére szentelt kápolnát. forrás

 Elérhetőség

 Nyitva tartás

  • április-szeptember: kedd-vasárnap, 10.00-18.00