| Település: | Veszprém |
| Régió: | Veszprém környéke |
| Megye: | Veszprém |
| Nevezetesség: | mind, kilátó/-hely |
| Utazás, közlekedés: | híd |
Cím: Veszprém, Szent István völgyhíd
Információ
Bemutatás
Veszprém egyik híres jelképe, a Fejes-völgy felett átívelő Viadukt, a kanyargó Séd-patak fölött 50 méteres magasságban emelt Szent István Völgyhíd. Ezen híd Magyarország egyik legnagyobb és legszebb völgyhídja. Tervezője Folly Róbert volt.
Veszprémvölgy - Kolostorok és Kertek
Település: Veszprém; Régió: Veszprém környéke; Megye: Veszprém; Nevezetesség: mind, szakrális hely, sétány/park/tér, major/skanzen; Kirándulás: mind, völgy/medence, (le)folyó/patak;
A híd két forgalmi sávos, háromnyílásos felsőpályás vasbeton ívhíd. A hídról – és közbenső pihenőteraszáról – szép panorámaképek tárulnak fel a Várnegyedről és nyugati irányban a Séd-völgyről, s a távoli Bakony hegyvonulatáról.
Veszprémi Várnegyed
Település: Veszprém; Régió: Veszprém környéke; Megye: Veszprém; Kult. & Szórakozás: mind, múzeum/galéria, szobor(park); Nevezetesség: vár/kastély/..., szakrális hely, sétány/park/tér, mind;
Az 1937-ben épült viadukt két íve kapcsolja össze a Jeruzsálem-hegyet a Temetőheggyel. Építése során két munkás vesztette életét: rájuk és egy harmadik, háborús áldozatra emlékezik a sziklában kialakított fülke Mária-szoborral.
A Jeruzsálemhegyet a Temetőheggyel összekötő kétsávos vasbetonból épült viadukt 1937-es átadásától csaknem ötven évig a 8-as számú országos főútvonal részét képezte.
A völgyhíd 1938 óta viseli Szent István nevét – az uralkodó halálának 900 évfordulója alkalmából keresztelték el így. A kanyargó Séd-patak fölött 50 méteres magasságban emelt viadukt a Szent László-templomhoz vezet. A hídról mind a városra, mind a környékre gyönyörű kilátás tárul elénk. Kelet felé tekintve a veszprémi Várat, nyugatra a Betekints-völgyet, északra pedig a Bakony-hegység vonulatait csodálhatjuk meg. 2005 végén műemlékké nyilvánított viadukt ma már csak elsősorban a Veszprémen belüli, illetve a városközpontból Herend irányába haladó forgalom lebonyolítását szolgálja.
A Viadukt lapokra támaszkodó, felsőpályás vasbeton ívhíd. Valójában három – egy nagy és két egyforma méretű kisebb – ív alkotja. Teljes hossza 185, míg legnagyobb magassága 37 méter. A nagy ív támaszköze 46, a kis íveké pedig 26,6–26,6 méter. A nagy és a középső kis ív között a hídig emelkedő, átlagosan 6 méter magas töltést alakítottak ki, itt lépcső is vezet le a völgybe. Szerkezetéből adódóan a hídra csak kis mértékben hat a saját súlyából, illetve a járulékos és a hasznos terhekből eredő nyomaték. A támaszok mozgására ugyan nagyon érzékeny lenne, de ez a veszély, mivel sziklára alapozták, nem áll fenn.
A II. világháború idején a németek anyagmozgatásra használták a hídat, de a szovjetek is felügyeletük alatt tartották. A németek – attól tartván, hogy a szovjetek a viadukton keresztül nyomulnak majd előre – 1944 – ben felkészültek a híd felrobbantására.
Márföldy Aladár városi főmérnök, Takács József, a veszprémi vízmű főgépésze – az első világháború alatt torpedómester, így a robbanószerkezetek szakértője – és Tiszttartó László gépész kockázatos tettre szánta el magát a híd megmentése érdekében. 1945-ös iratok szerint leitatták a Viaduktot őrző egyik német katonát, majd Takács felmászott a nagy ívre, és egyenként kiszerelte a gyutacsot a töltetekből. Ugyanezt viszont a hidat őrző másik katona miatt a két kis íven nem tudta megismételni.
1945. március 21-én éjszaka a völgyhíd középső íve súlyosan megrongálódott. A források egy része szerint a németek robbantották fel, mások szerint szovjet bombatalálat érte. Az első változatot valószínűsíti, hogy a nagy íven állítólag még 1960-ban is látszóttak azok a füstnyomok, amit az elégett (de Takácsnak hála, fel nem robbant) gyutacsok okoztak.
Galéria: 1 | 2
forrás: veszpreminfo.hu
5+1 látnivaló Veszprémben, amelyek miatt egyből beleszeretsz a királynék városába
5+1 látnivaló Veszprémben, amelyek miatt egyből beleszeretsz a királynék városába Veszprém természeti adottságainak köszönhetően minden ...
