NONSTOP BALATON

A BALATON ESSZENCIÁJA

Kedves Olvasónk!

Szeretettel köszöntelek a magazin készítői nevében! Sárközi Csaba vagyok, a nonstopbalaton.hu alapítója és felelős szerkesztője.

A Balaton minden évszakban csodálatos. A nyári naplementék romantikus hangulata, a tavasszal virágba boruló mandulafák illata, az őszi túrák során felfedezett megannyi érdekes látnivaló és nevezetesség titkai, valamint a téli Balaton forralt boros korcsolyázásainak örömteli pillanatai együtt adják a Balaton esszenciáját, a felejthetetlen élményeket, melyek miatt imádjuk a Balatont. 

Szeretnénk mindezeket Neked is megmutatni. Ha velünk tartasz, tudni fogod, hogy merre indulj el, mit érdemes megnézni, és hogy hová ülj be finomakat enni. Tarts velünk, és elhozzuk neked a Balaton esszenciáját! 

Kövess itt is!

Facebook

Megosztás

Mit keresel?

Keresett kifejezés:
Program:







Hónap:











Ünnepek & Alkalmak:
Program kezdete:
Program vége:
Megye:
Régió:
Település:
Utazás, közlekedés:
Gasztro & Bor:













Szállás:




Spec. feltételek:






Kult. & Szórakozás:









Nevezetesség:










Kirándulás:























Sport & Élmény:























Vizes sportok:







Vizes élmények:







Gyógyászat:







Rekreáció:









Olvastad már?

Keszthelyi kastélypark Természetvédelmi Terület

Keszthelyi kastélypark Természetvédelmi Terület
Keszthelyi kastélypark Természetvédelmi Terület
Keszthelyi kastélypark Természetvédelmi Terület
Keszthelyi kastélypark Természetvédelmi Terület
Keszthelyi kastélypark Természetvédelmi Terület
Keszthelyi kastélypark Természetvédelmi Terület
Település:Keszthely
Régió:Keszthely környéke
Megye:Zala
Kirándulás:mind, term.véd.terület
Nevezetesség:mind, sétány/park/tér

A mai kastély helyén már a középkorban is főúri lakhely (fallal körülvett kúria) állott, melynek tulajdonosai a Gersei Pethő család, akiktől 1739-ben a kúriát és a birtokaikat Festetics Kristóf megvásárolta. 1745-ben a család rangjának és méretének megfelelően átépítették a kertet és a kastélyt, sajnos ezekből az időkből nem maradtak fenn térképek és tervrajzok.

A kastély és a hozzátartozó park első ismert ábrázolása 1755-ből származik, Hofstädter Kristóf uradalmi építész az ’U’ alakú kastély nyugati és déli oldalán francia mintájú kertet tervezett, mintegy 7,5 hektár alapterülettel, melyben 5 szökőkút működött volna. A tervekből a kastély átalakítása valósult meg, ugyanakkor a fényűző kert tervét Festetics Kristóf egyszerűsítette. A kastély következő nagyobb átalakítására 1769-70-ben került sor, ezt már Festetics III Pál végezteti el, a parkon ez az átépítés nem hagyott nyomokat, mert az ekkor épített kertészeti létesítmények a későbbiek során mind megszűntek. Ilyenek voltak a mai Ybl istálló helyén állt Orangerie és az üvegház.

Festetics György 1791-ben vette át a keszthelyi birtokokat és a kastélyt a hozzá tartozó parkkal. 1797-ben megalapítja a Georgikont, az első hazai mezőgazdasági iskolát. Ebben az időben a kastélyparkon több átalakítást is végeznek az akkori parképítészeti irányzatnak megfelelően. Ekkor létesült a „Grottás-kert”, melyről egy 1813-as térkép (Büky Ferencz felmérése 1813.) alapján megállapítható, hogy a Csókakői-patak nyugati partján, az Alsópáhokra vezető úttól délre terült el. A kor ízlésének megfelelően mesterségesen kialakított barlangot (grotta), frigidáriumot és padokat, pihenőhelyeket találhattak a Georgikon hallgatói e kertben. A park elhelyezkedéséből és kialakításából következik, hogy az a tanulók szociális, jóléti kertje volt, mely az oktatás céljait is szolgálta.

Ugyanebből az időből maradt fent egy másik térkép, mely a „Fáskertet” ábrázolta. Ez a park rész a Georgikon épületétől északra, az alsópáhoki út északi oldalán helyezkedett el, nyugati határa a Csókakői-patak, északi és keleti oldalát pedig fal határolta. E kertben volt az élő sövényből kialakított „Szabadtéri színpad”, melynek falai nyírott fákból és bokrokból álltak, és amelyeken a gróf meghívásának eleget téve, a kor leghíresebb színi társulatai léptek fel. Természetesen ez a kert is szolgált rekreációs és oktatási célokat is.

A kastély és a park utolsó jelentős átépítése Festetics II Tasziló nevéhez köthető, aki 1883-ban vette át a családi hitbizományt. 1883-87 között nagyszabású átépítésbe kezdett, melynek során a kastély elnyerte mai alakját. Szükségessé vált a kastély körüli terület művészi rendezése, ennek érdekében a gróf meghívta a londoni Henry Ernest Milner kerttervező mérnök professzort, akinek a tervei nyomán alakították át a barokk kertet tájképi, angolparkká. Ennek az átalakításnak köszönhető, hogy a kastély keleti homlokzata előtti területet is a parkhoz csatolták és kialakították az előkertet. (A város ezért a területért cserébe kapta meg a Helikon-parkot.) A kastély nyugati oldalán a már meglévő (a korábbi parkok által megőrzött), spontán növényzet, idős egyedeit befoglalta a tervbe és így alakította ki az angolparkokra jellemző képet. A park ekkori kiterjedése már elérte a 42 hektárt, ennek a területnek a nyugati határa a mai köztemető előtti út lehetett és szervesen kapcsolódott a ma „Vadaskertként”, akkor „Fácánoskertként” ismert területhez. A kastélyhoz közeli angolpark szabályos képe a kastélytól távolodva fokozatosan ment át a természeteshez hasonlító, minimális beavatkozást tükröző tájképi kertbe. Tulajdonképpen ezt az 1887 és 1945 közötti időszakot tekinthetjük a park fénykorának.

A II. világháborút követően a kastély és a park honvédségi kezelésbe került. Először az orosz hadsereg szállásolta el magát a kastélyban, az itt állomásozó parancsnoknak köszönhető (nagy becsben tartotta a régi könyveket), hogy fennmaradt a könyvtár értékes gyűjteménye. 1948-tól a magyar honvédség vette át a terület kezelését. A park nyugati részén laktanyát alakítottak ki, melynek építése során 52 épület köztük a szilárd burkolatú úthálózat, gyakorlóterek, földalatti létesítmények vették át az értékes növények helyét. Az eredeti növény állomány a park nyugati részén szinte teljesen megsemmisült. A keleti felén is csak azért maradt meg, mert ezt a területet a szabadidő eltöltésére és pihenésre tartották fenn. 1952-ben hivatalosan is műemlékké nyilvánították a kastélyt, ugyanakkor csak 1964-ben választották szét a parkot a honvédségi és a lakossági területre. Az egykor 42 hektáron elterülő park az 1964-ben bekövetkezett szétválasztás után 7,5 hektárossá zsugorodott. A volt honvédségi területeken a park eredeti növényzetének 90%-a elpusztult, csak a kastélyhoz közeli keleti felében hagytak meg egy kisebb területet eredeti állapotában (szociális és pihenő terület volt). Sajnos hosszú ideig a város vezetése sem foglalkozott a Kastélypark védelmével, így 1986-ban a parkot nyugatról határoló út építésekor mintegy 80 az eredeti angolparkhoz tartozó fát vágtak ki.

A Kastélypark korai angolpark stílusú, történelmi tájképi kertje még számos egyedi tájértéket is tartalmaz. A látogatók számára különleges vonzerőt jelent a műemléki környezetben elhelyezkedő park, a benne lévő tájképi elemekkel, egyedi, táji és kultúrtörténeti értékkel, és betelepített különleges exótákkal. Tájképi értékként említhetjük pl.: 

  • A park legidősebb fáját: a közel 400 éves kocsányos tölgyet, mely már a legelső parképítési és átalakítási munkálatok előtt itt élt, és amelyet a 200 év alatt minden tervező a park szerves részének tekintett.

  • Több mint 200 éves páfrányfenyők (Gingko biloba), melyeket az 1790-es években Festetics György ültettetett Kitaibel Pál segítségével.

  • Kerti tó és környéke, melyben Festetics György idejében mocsári teknősöket (Emys orbicularis) tartottak, elsősorban konyhai felhasználás céljára.

  • A franciakert külső ívétől, nyugatra a kerítésig terjedő „vue”, mely a park jobb áttekinthetőségét volt hivatott biztosítani, két oldalán az évszázados fákkal. 

  • A helyreállított park területéről rálátás a parkban álló műemlék épületegyüttesre.

A kastélypark természetvédelmi érdekessége a kora tavasszal nyíló védett téltemető állománya, valamint, hogy az itt található dísztó partján kerültek elő 1993 nyarán hazánkban első ízben a mediterrán elterjedésű fehérszélű törpedenevér első példányai. E denevérfaj azóta Magyarországon széleskörben elterjedt, gyakori fajnak számít. forrás

 Elérhetőség

 Kapcsolódó tartalom

Festetics-kastély - Helikon Kastélymúzeum - Keszthely

Település: Keszthely; Régió: Keszthely környéke; Megye: Zala; Nevezetesség: vár/kastély/..., látogatóhely, mind; Kult. & Szórakozás: mind, múzeum/galéria, könyvtár, szabadtéri színp.;