Éjjel-Nappal Balaton

A BALATON ESSZENCIÁJA

Kedves Olvasóm!

Földi Rita - Éjjel Nappal Balaton online turisztikai magazin

Szeretettel köszöntelek az oldalamon! Földi Rita vagyok, az Éjjel-Nappal Balaton alapítója és főszerkesztője.

A Balaton minden évszakban csodálatos. A nyári naplementék romantikus hangulata, a tavasszal virágba boruló mandulafák illata, az őszi túrák során felfedezett megannyi érdekes látnivaló és nevezetesség titkai, valamint a téli Balaton forralt boros korcsolyázásainak örömteli pillanatai együtt adják a Balaton esszenciáját, a felejthetetlen élményeket, melyek miatt beleszerettem a Balatonba. 

Szeretném mindezeket Neked is megmutatni. Ha velem tartasz, tudni fogod, hogy merre indulj el, mit érdemes megnézni, és hogy hová ülj be finomakat enni. Tarts velem, és elhozom neked a Balaton esszenciáját! 

Kövess itt is!

Facebook

Megosztás

2019-es programelőzetes

Nemzeti Regatta

2019. június 1-2.  » részletek

STRAND Fesztivál - A Balaton ritmusa

2019. augusztus 20-24. » részletek

Balatoni Évadnyitó Vitorlabontó Ünnepség

2019. május 11. » részletek

Fehér Szalag Izsák Szabolcs Emlékverseny

2019. július 13.  » részletek

Újévi csobbanás

2019. január 1. » részletek

Programajánló

Gyenesdiási Keszegfesztivál

Gyenesdiási Keszegfesztivál Program kezdete: július 06.
Program vége: július 07.
Település: Gyenesdiás
Régió: Keszthely környéke
Megye: Zala
Program: gasztro/boros/sörös, egyéb, mind

Hévíz-patak túra

Hévíz-patak túra Program kezdete: december 01.
Program vége: március 17.
Település: Hévíz
Régió: Keszthely környéke
Megye: Zala
Program: sport/verseny, egyéb, mind

Karácsonyváró napok Tihanyban

Karácsonyváró napok Tihanyban Program kezdete: december 01.
Program vége: december 23.
Település: Tihany
Régió: Balatonfüred környéke
Megye: Veszprém
Program: gasztro/boros/sörös, kulturális, egyéb, mind

Plázs Siófok

Plázs Siófok Település: Siófok
Régió: Siófok környéke
Megye: Somogy
Kult. & Szórakozás: mind, szabadtéri színp., éjszakai pub/bár, disco/buli(hajó)
Sport & Élmény: fitness, mind, röplabda/foci, kézi/kosárlabda
Vizes sportok: mind, SUP, úszás

KóBor Túra

KóBor Túra Program: egyéb, mind, gasztro/boros/sörös
Régió: Káli-medence környéke
Megye: Veszprém
Hónap: október, november, január, december, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember

Fonyódi Kolbászfesztivál

Fonyódi Kolbászfesztivál Program kezdete: február 08.
Program vége: február 10.
Település: Fonyód
Régió: Balatonboglár környéke
Megye: Somogy
Program: gasztro/boros/sörös, mind

Vezetett kerékpártúrák a Nyugat-Balaton térségben

Vezetett kerékpártúrák a Nyugat-Balaton térségben Település: Gyenesdiás
Régió: Keszthely környéke
Megye: Zala
Program: egyéb, mind, sport/verseny
Kirándulás: mind, túra/séta
Sport & Élmény: mind, kerékpározás

Szüreti Regatta

Szüreti Regatta Program kezdete: szeptember 21.
Program vége: szeptember 22.
Megye: Veszprém
Program: gasztro/boros/sörös, sport/verseny, egyéb, mind
Vizes sportok: mind, vitorlázás
Hónap: szeptember

Lellei Gasztro Farsang

Lellei Gasztro Farsang Program kezdete: február 02.
Program vége: február 02.
Település: Balatonlelle
Régió: Balatonboglár környéke
Megye: Somogy
Program: gasztro/boros/sörös, mind

Félsziget-kerülő Széchenyi István Emlékverseny

Félsziget-kerülő Széchenyi István Emlékverseny Program kezdete: szeptember 14.
Program vége: szeptember 14.
Település: Balatonfüred
Régió: Balatonfüred környéke
Megye: Veszprém
Program: sport/verseny, mind

Hévízi-tó

Hévízi-tó
Hévízi-tó
Hévízi-tó
Hévízi-tó
Hévízi-tó
Hévízi-tó
Hévízi-tó
Hévízi-tó
Hévízi-tó
Hévízi-tó
Hévízi-tó
Hévízi-tó
Hévízi-tó
Település:Hévíz
Régió:Keszthely környéke
Megye:Zala
Kirándulás:mind, tó/forrás/kút, term.véd.terület
Vizes élmények:mind, belépős strand, fürdő/uszoda
Gyógyászat:mind, gyógyfürdő

Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette.

Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. A Keszthelyi-fennsík nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben található, Hévíz városa mellett.

Különlegességét növeli még az a páratlan természeti látvány, ami az odalátogatót fogadja: a park közepén elhelyezkedő csillogó víz, a vízfelszínt borító páraréteg és az indiai vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfaja (Nymphaea rubra var. longiflora), amely az egész tóban mindenhol fellelhető. A kis virágú fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L. var. minor) a hévízi és keszthelyi meleg vizekben a tündérrózsák egyetlen bizonyosan őshonos alakja. A tavat lombhullató mocsárciprus fasorok veszik körül, amelyek az egyediségét fokozzák.

A Hévízi-tó jellemzői

A tó felszíne ovális alakú. Északról két vízfolyás torkoll a tóba, délen a 10-12 méter széles Hévízi-lefolyó vezeti le a tó vizét a Zala folyóba és onnan a Balatonba. A tó keresztmetszete a dél felé elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb.

A Hévízi-tó hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. Ez a kevert meleg víz táplálja a tavat. Nyáron a víz hőfoka 33-35 °C, de nagyon meleg napokon elérheti a 36-38 °C-ot is. Ősszel és télen a hőmérséklet alacsonyabb, mintegy 24-26 °C körül mozog. A víz hőfoka a fürdőzőkre, betegekre nyugtatólag, pihentetőleg hat, mert ez a hőmérsékleti érték az ember hőháztartása szempontjából közömbösnek számít. A tóban általában mindenhol közel azonos hőmérséklet uralkodik, mert a tó felett elhelyezkedő, 1,5-2 méter széles páraréteg megakadályozza a víz lehűlését, a többirányú vízáramlás és az 50 ha véderdő pedig elősegíti a hőmérséklet egyenletességét.

Ha a Hévízi-tó felszínét megfigyeljük, megállapíthatjuk, hogy a tó nincs nyugalomban. Egyrészt: a tavat tápláló forrás a tó vizét állandóan mozgásban tartja, a mélyből feltörő víz lassú körforgással gyűrűzik a partok felé. Másrészt: a víz és a levegő közötti hőmérsékletkülönbség következtében a víz a felszínen kissé lehűl és így nagyobb fajsúlyánál fogva ismét lefelé áramlik. Eközben a tó egész víztömege hengeres mozgással lassan jobbra forog. E kettős vízmozgásnak fontos szerepe van a tó hőmérsékletének szabályozásában, valamint a hatóanyagok egyenletes eloszlásában. Az egyenletes és állandó vízáramlás jótékonyan hat a szervezetre is, mert a fürdőzőket állandó, enyhe masszázsban részesíti.

Először 1908-ban folytak búvárok segítségével vizsgálatok, hogy megállapíthassák a tó pontos mélységét. Ez először 1953-ban sikerült. Tudományos búvárkutatások 1972-től zajlanak, és a vizsgálatok során megállapították, hogy a forrás egy 38,5 méter mélységű, függőleges homokkőfal aljában van. A Hévízi-forrásbarlang bejáratának szélessége 2-3 méter, magassága 60–80 cm, ezen percenként 30-40 ezer liter 39,5 °C-os víz áramlik át (Ezzel a vízhozamával, a Hévízi-tó forrás volt Magyarország legnagyobb átlag vízhozamát produkáló forrása). A szűk bejárat után egy 14-17 méter széles üreg, az Amphora-terem található. A termet egy iszapréteg osztja ketté. Itt ered a termálvíz: a keleti oldalon 26,3 °C-os, míg a nyugati oldalon 41 °C-os víz tör fel. Tehát a kráterbe megközelítőleg 10%-ban hideg, 90%-ban meleg források ömlenek.

A vízben található radioaktív szénizotópok mennyiségéből megállapították, hogy a forrás hideg erének kora – a beszivárgástól a feltörésig – 5-7 ezer évre, míg a meleg vizű forrásé 10-12 ezer évre tehető. A felszínről a mélybe kerülő vizek meglehetősen nagy területről, a Bakonyból, a Keszthelyi-fennsíkról és a Zalai-dombságról gyűlnek össze. Ennek egy része csupán kis mélységbe (pannon réteg) hatol – ez a karsztvíz zóna – és innen jut a hideg érben a Hévízi-tó „keverőbarlangjába”. A vizek zöme azonban jóval mélyebbre jut le, a triász kori dolomit rétegekbe, ahol erősen felmelegszik. Útja során különféle fémeket, kőzeteket old fel, majd innen újra a felszín felé áramlik, s jut el a forrásterembe.

A tó vízhozama az 1970-es évektől a Bakonyban folyó bauxitkitermeléssel együtt járó karsztvízkiemelés következtében rohamosan csökkent. A 80-as évek végén az eredeti vízhozam felét sem érte el. A tó megmentése érdekében 1989. április 20-án elrendelte a Minisztertanács a bánya bezárását. A döntés hatására növekedni kezdett a vízhozam és jelenleg (2012) ez 450 liter/másodperc.

A tó vízháztartásának pontos figyelemmel kísérése érdekében 1990-ben létrehoztak egy megfigyelőrendszert (monitoring-rendszer), amely a nap 24 órájában gyűjti össze az adatokat a vízhozamról, hőfokról és a térség karsztvízszintjéről. A megfigyelőrendszert a Hévízi-tó Alapítvány üzemelteti. Folyamatosan folynak vízkémiai és biológiai ellenőrzővizsgálatokis.

A víz összetétele

A tó vizének összetételét már a 18. század végén vizsgálták a kor tudós emberei, pontos elemzésre azonban csak az 1950-es években került sor.

A gyógytó vize kalcium- és magnéziumtartalmú, os, kénes, enyhe radontartalmú gyógyvíz. Biológiai aktivitása a szerves vegyületek jelenléte következtében jelentős. Ez utóbbi adja egyedi jellegét.

Kialakulása

A földtörténeti középkor elején, a triász időszakban (kb. 200 millió éve) kristálytiszta tengervíz borította a környéket, a mai Dunántúli-középhegység helyét is. Ebből a tengerből Hévíz környékén hófehér dolomit, valamint másodlagosan mészkő rakódott le. Még a Föld középkorában, a jura- és kréta korban (kb. 180-70 millió éve) a tenger visszahúzódott a vidékről. A mai Bakony hegység területén a kréta kor végén és a harmadidőszak első korában, a paleocénben, trópusi környezetben bauxittelepek képződtek, majd felszíni hatásra áthalmozódtak. Ugyanezek az erők a felszín puhább rétegeit kikezdték, helyenként lepusztították. Megkezdődött a mészkövek, dolomitok karsztosodása.

A harmadidőszakban Hévíz közvetlen környékén a paleocént követő eocén, oligocén és miocén kor sem hagyott hátra rétegeket, a vidék továbbra is szárazulat maradt. A korszak utolsó időszaka a pliocén viszont nagyon mozgalmas volt. Mintegy 10-12 millió évvel ezelőtt délkelet felől, a Kárpát-medence területére a Ponthusi-tenger sekély öble nyúlt. A közben kiemelkedő Kárpátok láncolata az öblöt elzárta: beltenger keletkezett. A beömlő folyók gyorsan édesvizűvé változtatták a tavat. Így alakult ki a Ponthusi-tengerből az édesvizű Pannon-tenger. Ebből a sekély vizű tóból akkoriban a Vértes, a Pilis, a Mecsek és a Bakony magasabb részei szigetként emelkedtek ki. A süllyedő tengerfenékre az évmilliók folyamán több száz méter vastag homok- és agyagréteg rakódott le, majd a tenger vize lassan eltűnt. A tengeréről elnevezett Pannon-időszak végén vulkánok törték meg a Dunántúl arculatát. A későbbi Balaton északi partján, és a délin – Fonyódon és Bogláron –bazaltláva ömlött a Pannon-tengeri rétegekre. A pliocén korszak végén, a pleisztocén elején (kb. 2-4 millió éve) a szél és a vízfolyások délnek hordták a pannon rétegek anyagának nagy részét. A vulkáni utóműködések első jele volt a hőforrások, így az úgynevezett Őshévíz feltörése. A pleisztocén kor közepén a földkéreg mozgása, beszakadása folytán két árokrendszer keletkezett. Ezekben gyűlt össze a csapadék: kialakult a Balaton, mintegy 22 ezer évvel ezelőtt. Ekkor kezdődik a Hévízi-tó története is.

Több bizonyíték szól amellett, hogy a Hévízi-tó termálvize a geológiai múltban nem a mai szinten fakadt, hanem ennél jóval magasabban. Az Őshévíz első feltörési helye a rezi vár közelében, a Meleghegyen, 427 m magasságban volt. A Keszthelyi-fennsík triász rögét nyugatról határoló lépcsős törésvonalon az elmúlt 2 millió évben fokozatosan szállt alá a meleg vizű forrás mindig alacsonyabbra és mindig délnyugatabbra. Az Őshévíz második feltörési helye a cserszegtomaji Anna-kápolnánál volt (182 m). A feltörő triász kori rétegben mozgó karsztvíz a pannon rétegek vizével keveredve alakította ki a Cserszegtomaji-kútbarlangot. A feltételezések szerint a feltörési szint süllyedésének egyik oka a Keszthelyi-fennsík emelkedése, a másik a Hévíz-völgy süllyedése volt. Az ópleisztocénban (kb. 1-2 millió éve) a Biked-hegyre (181 m), a mai Hévíztől alig 3 km-re vándorolt át az Őshévíz, a közép-pleisztocénban a mai fürdőteleptől keletre 1,5 km-re fekvő Dobogó-dombon jelent meg (145 m). A Hévízi-tó vize, mintegy 20-22 ezer éve tört fel mai helyén, a Balaton kialakulásával egy időben. Az előtörő meleg víz először a Balatonba ömlött. Klímaváltozások hatására a Balaton vízszintje lesüllyedt. Az egykori tómederben az ott élő buja növényzet elhalt réseiből tőzegláp keletkezett. A Hévízi-völgy lápos, tőzeges, sík felszíne a tótól keletre kb. 1-1,5 km szélességben, a völgy keleti oldalán levő Dobogóig és a völgyet keletről határoló cserszegtomaji dombvonulatig terjed. Dél felé a tőzeges terület a Zala medréig húzódik, északon a Gyöngyösi csárda fölé nyúlik.

Élővilága

A melegvizes tőzegmederben speciális igényű szervezetek találnak élőhelyükre, amelyek egynémelyike fontos szerepet játszik a víz gyógyhatásának kialakításában. A kráter falát 1,5 méter mélységtől egészen a forrásszájig bakteriális bevonatok a borítják. A vízben élő, parányi gömb alakú sejtjeikben ként felhalmozó kénbaktériumok (Beggiatoa) a tó kénanyagcseréjét szabályozzák (kénoxidálók és szulfátredukálók). Az itt élő baktériumtörzseknek (MicromonosporaStreptomyces) köszönhetően a víz természetes antibiotikus, fertőtlenítő hatású. Tömegesen él itt egy, a tudomány számára új cellulóz- és fehérjebontó mikromonospóra (Micromonospora heviziensis), ami tevékenységével a gyógyiszap kialakulását segíti. A kékmoszatok közül két faj (Pseudanabaena papillaterminataAnomoeoneis serians) csak itt fordul elő Magyarországon. A mikroszkópikus méretű állatok közül pedig két új fonálférget (Crocodolrylaimus thermalisNeoactinolaimus tepidus) és egy apró rákot (Schizopera clandestina heviziensis) írtak le a tudomány számára a Hévízi-tóból. Védett hüllők is élnek kis számban a tó körül, ilyen a vízisikló (Natrix natrix) és a kockás sikló (Natrix tesselata). A Hévízi-tó állandó lakója a kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis), amely az országban egyedül itt telel át.

A tó őshonos halfajai:

  • Kárász (Carassius carassius)

  • Compó (Tinca tinca)

  • Dévérkeszeg (Abramis brama)

  • Jászkeszeg (Leuciscus idus)

A tó meleg vízében több trópusi díszhal is otthonra talált az őshonos fajok mellett:

  • Szúnyogirtó fogasponty (Gambusia affinis)

  • Szivárványsügér (Herotilapia multispinosa)

A gyógyfürdő kialakulása

Az 1700-as évek utolsó évtizedében, a Hévízi-tó gyógyító melegvizét hasznosító első fürdőépületet gróf Festetics György építtette fel a tó vizén elhelyezett tutajokon, melyeket az 1800-as évek elején cölöpökre telepített fürdőházakkal váltották fel. A fürdőt 1905-ben Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe 35 évre a Festetics uradalomtól.


Nem a Balaton partján fekszik ugyan, hanem nyugatra a várostól, a Kis-Balaton mocsarai felé nyíló legközelebbi völgyben Hévíz, de azért ez is szorosan a Balaton-vidék természetadta nevezetességeihez tartozik. Ott fekszik a Héviz meleg tava, mely többnyire 32°C. fokos, a hol a túl a dunai középhegység hirtelen végződik.

A meleg tó feneke 36 méter mély tölcsért formál, melyből örvényléssel bugyog a víz színéig a dolomitból fakadó kristálytiszta meleg viz. A Héviz tavából melegvizű csatorna folyik a Kis-Balatonba, oda telepített tropikus tündérrózsák díszlenek vizén. Messzeföldről látogatják e meleg tavat a rheumásak és köszvényesek. A föld népe is sűrűn keres és talál gyógyulást a csatorna meleg vizében; tagjainak bénaságát a fekete korpának tulajdonítja, mely a forrástól összehordott tőzegmaradványból áll. Ebbe a fürdőzők térdig, sőt övig belesülyedve várják a gyógyulást vagy legalább a fájdalmak csillapodását.

– Vasárnapi Ujság 32. SZ. 1906. (53. ÉVFOLYAM.)


Világörökség

A Hévízi-tó (a Tapolcai-medence vulkáni kúpjaival és a Tihanyi-félsziget forráskúpjaval együtt) 2003 januárjában felkerült a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság ajánlási listájára (lásd: Világörökség tentatív lista). 2014-ben a város vezetőségének döntése értelmében a település önállóan indul a megmérettetésen.

 Kapcsolódó tartalom

Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület

Hévízi Gyógytó, Hotel Spa Hévíz****/***, Szent András Reumakórház

Hévízi-lefolyó