Éjjel-Nappal Balaton

A BALATON ESSZENCIÁJA

Kedves Olvasóm!

Földi Rita - Éjjel Nappal Balaton online turisztikai magazin

Szeretettel köszöntelek az oldalamon! Földi Rita vagyok, az Éjjel-Nappal Balaton alapítója és főszerkesztője.

A Balaton minden évszakban csodálatos. A nyári naplementék romantikus hangulata, a tavasszal virágba boruló mandulafák illata, az őszi túrák során felfedezett megannyi érdekes látnivaló és nevezetesség titkai, valamint a téli Balaton forralt boros korcsolyázásainak örömteli pillanatai együtt adják a Balaton esszenciáját, a felejthetetlen élményeket, melyek miatt beleszerettem a Balatonba. 

Szeretném mindezeket Neked is megmutatni. Ha velem tartasz, tudni fogod, hogy merre indulj el, mit érdemes megnézni, és hogy hová ülj be finomakat enni. Tarts velem, és elhozom neked a Balaton esszenciáját! 

Kövess itt is!

Facebook

Megosztás

Programajánló

Töklámpás Fesztivál

Töklámpás Fesztivál Program kezdete: október 06.
Program vége: október 07.
Település: Balatonboglár
Régió: Balatonboglár környéke
Megye: Somogy
Program: gasztro/boros/sörös, kulturális, zenei, egyéb, mind

Murci Fesztivál a Kishegyen

Murci Fesztivál a Kishegyen Program kezdete: október 20.
Program vége: október 20.
Település: Balatonlelle
Régió: Balatonboglár környéke
Megye: Somogy
Program: gasztro/boros/sörös, sport/verseny, zenei, mind

Biblioterápia a Festeticsekkel - Este a könyvtárban

Biblioterápia a Festeticsekkel - Este a könyvtárban Program kezdete: április 28.
Program vége: október 05.
Település: Keszthely
Régió: Keszthely környéke
Megye: Zala
Program: egyéb, mind, MOL Nagyon Balaton, kulturális

Szüreti programok a Balatonnál

Szüreti programok a Balatonnál Program kezdete: augusztus 17.
Program vége: október 21.
Program: gasztro/boros/sörös, kulturális, zenei, mind
Ünnepek & Alkalmak: Szüret
Hónap: szeptember, október, augusztus

BORTRIATLON

BORTRIATLON Program kezdete: május 12.
Program vége: október 14.
Település: Badacsony
Régió: Badacsony környéke
Megye: Veszprém
Program: gasztro/boros/sörös, mind

Szüreti Vigadalom

Szüreti Vigadalom Program kezdete: szeptember 29.
Program vége: szeptember 29.
Település: Szigliget
Régió: Badacsony környéke
Megye: Veszprém
Program: gasztro/boros/sörös, kulturális, zenei, mind

Nemzetközi Balatoni Bojlis Horgászverseny

Nemzetközi Balatoni Bojlis Horgászverseny Program kezdete: szeptember 28.
Program vége: október 06.
Település: Révfülöp
Régió: Káli-medence környéke
Megye: Veszprém
Program: sport/verseny, mind

Gasztrohegy hétvégék #6 - Felszáll a füst

Gasztrohegy hétvégék #6 - Felszáll a füst Program kezdete: március 22.
Program vége: március 24.
Település: Badacsony
Régió: Badacsony környéke
Megye: Veszprém
Program: gasztro/boros/sörös, mind

Szakvezetés a Pele-körút tanösvényen

Szakvezetés a Pele-körút tanösvényen Település: Csopak
Régió: Balatonfüred környéke
Megye: Veszprém
Program: egyéb, mind
Kirándulás: mind, túra/séta
Spec. feltételek: vízparti, gyerekbarát

Tapolcai Pisztráng- és Borfesztivál

Tapolcai Pisztráng- és Borfesztivál Program kezdete: szeptember 28.
Program vége: szeptember 30.
Település: Tapolca
Régió: Badacsony környéke
Megye: Veszprém
Program: gasztro/boros/sörös, zenei, mind

Első Magyar Látványtár - ("Fekecs") Stankovics-malom - Tapolca-Diszel

Első Magyar Látványtár - ("Fekecs") Stankovics-malom - Tapolca-Diszel
Első Magyar Látványtár - ("Fekecs") Stankovics-malom
Első Magyar Látványtár - ("Fekecs") Stankovics-malom
Település:Tapolca
Régió:Badacsony környéke
Megye:Veszprém
Nevezetesség:mind, malom
Kult. & Szórakozás:mind, múzeum/galéria
Spec. feltételek:egész évben

Az Első Magyar Látványtár Kiállítóháza a balatonfelvidéki Tapolca-Diszelen 1997 nyarától látogatható. Az elromosodott Stankovics-malom, Mújdricza Péter építész tervei alapján 7 évi építkezés után született ujjá, és azóta minden évben új kiállítással várja látogatóit, egész éves nyitva tartással. 

Tapolcai-medence a Balaton-öböl helyén kialakult, vulkanikus bazalthegyektől övezett síkság; karsztvízforrásai a Tapolcától északra elterülő mészkő- és dolomithátságokból erednek. A Lesence-, Világos-, Viszló-, Tapolca- és Eger-patak közül a leghosszabb és egyben legbővebb vizű patak az utóbbi volt. A Pula melletti Kinder-tó táján található forrástól a Balatonig vezető nagy kanyonvölgyben csak Vígándpetend és Gyulakeszi között harmincnál is több, lisztre őrlő és deszkametsző malmot építettek. Bár Kapolcson üzemelt a legtöbb (11) malom, de a XIX. század végi források, és a megmaradt épületek alapján Diszel sem volt kisebb jelentőségű. Határában, Hegyesdtől lefelé 8 malom, illetve vashámor működött, melyek közül hat, ha romosan is, de többé-kevésbé átvészelte a XX. századot.

A Stankovics malom történetére vonatkozó adatokhoz csakis ragadványneve – "fekecs" – segítségével juthatunk, amely alapján feltételezhető, hogy ezen a helyen már évszázadokkal korábban üzemelt vízimalomAz Eger-víz patakon – melyet több írásban Eger folyónak, vagy Egregynek neveztek, s amely nevét a folyót szegélyező éger fákról, és ligetekről kapta – a XIII. századtól folyamatosan említenek diszeli vízimalmokat, melyek részben a nagybirtokos, részben a nemesi családok birtokában voltak. 1286-ban a Bogát-Radvány nemzetségbeli Sándor comes nővérei gyermekeit örökségük fejében itteni földjeivel és egy malommal kárpótolta. A nemzetség leszármazottja, jelesül Dobi Péter birtokait 1409-ben elzálogosította Halápi Fekecsnek, aki 1424-ben már Dobi örököseivel pereskedett a birtokok tulajdonjogáért. 1634-ben a Fekecs malom örök ára – a hozzá tartozó réttel és szántóval együtt – 320 forint volt. Tulajdonosai nevét nem ismerjük – a XVI. századtól például birtokos volt itt a Gyulaffy család, Choron András és János, Bakics Péter, Magyar Bálint, majd a karthauziakat követő veszprémi püspökség, az Esterházy-család, nem is beszélve a számtalan, diszeli előnevű egytelkes, közbirtokos nemesről.

Bárki is volt a birtokos, jövedelmét a szőlő- és gabonatermesztés mellett a malmok haszna biztosította. A legelső ismert tulajdonos Szüts Géza volt, aki 1905-ben készíttetett helyszínrajzot a „fekecs” malom átalakítási tervéhez. Az oklevelet nemcsak ő, a mérnök és a szakértő, hanem Stankovics György molnármester is aláírta, akit nem sokkal később, 1911-ben már tulajdonosként köszönthetünk.

A Stankovics György által megszerzett malom két részből állt. Az Eger-patak keleti oldalán, a zsuppal fedett, földszintes épületben két alulcsapott vízikerék hajtott egy-egy malomkövet, szitaberendezése pedig többféle minőségű liszt előállítására volt alkalmas. (Ebbe beletartoznak a csak állati takarmánynak alkalmas őrlemények, a durvára őrölt dara és derce, és a gabonafélék őrlési melléktermékei, a korpák és a takarmánylisztek is.) A patak másik, Templom tér felőli oldalán romosan állt egy korábban olajütő malomként működő épület. Ezt Stankovics György kétszintes, zárt verandás lakóházzá alakította, ahova 1911-ben családjával együtt be is költözött, majd belekezdett a keleti oldalon levő malom modernizálásába. Leszereltette a vízikerekeket, és helyettük vízi turbinát alkalmazott, emellé pedig korszerű hengerszékeket, szitát, daragépet, koptatóberendezést, tisztítógépet és serleges felhordókat építtetett be. A két épületet, a malmot és molnárlakást kétszintes hídházzal kötötte össze, amelynek alsó szintjén a gépház, felül pedig a malom és lakás közötti átjáró helyezkedett el.

1915-ben egy újabb, nagyobb teljesítményű turbinát és egy áramfejlesztőt vásárolt, és elkezdett villamos energiát termelni a község számára. 1930-ban Diszel utcáin 11 lámpatestet állított fel, megépíttetett egy másfél kilométer hosszú elosztóhálózatot is, amellyel 62 családnak tudott áramot biztosítani. A malom fejlesztését a lámpák bérleti díja (1 db 25 W-os lámpa évi bére 10 Pengő volt), illetve a malom tulajdonjogával járó birtokok jövedelme fedezte. Őrlőmalma 1935-ben napi 50-60 mázsányit termelt (nemcsak a Balaton-felvidék településeiről, hanem még Somogy megyéből is szállították az őrölnivalókat), vízerőtelepe pedig villamosenergia-termelésének 80%-át értékesítette.

Stankovics György molnármester vállalkozása teljes sikerrel járt. A malom, bár rendkívül sok munkát adott – éjjel-nappal, ünnepekkor, sőt még álmukban is készen kellett állni, hogy meghallják, ha üresen jár a henger –, polgári jólétet is biztosított. Stankovics Györgynek volt gépkocsija, fényképezőgépe, amellyel megörökítette családját, a Halyagos-hegyi birtokán pinceszerre összegyűlt (csokornyakkendős) baráti társaságát. Fiával vadászni járt – a preparált fácánokat házuk színes üveggel díszített verandáján helyezte el –, alkalmanként étterembe, kávéházba, színházba is eljutott, malmáról képeslapot nyomtatott, sőt, több éven át ő töltötte be a diszeli bíró tisztségét.

Stankovics Györgynek két lánygyermeke (Margit, Emília) és egy fia (Gyula, 1911) született. Ő is molnár szakmát tanult, majd édesapja malmában dolgozott. 1945 és 1949 között Nyúl Lajos molnárral (aki Stankovics Gyula kisebbik fiának, Bélának volt a keresztapja) együtt bérelte a malom üzemeltetését. Az évi bérlet 200 q búza, 2 db hízott sertés, napi 2 liter tej, évi 30 db csirke és évi 200 db tojás volt, amit közösen fizettek Stankovics Györgynek. 1949-ben Diszel községet is bekapcsolták a távvezetékes villanyáram-rendszerbe, ezért ettől kezdve kisebb szerepe volt a helyi energiatermelésnek.

Míg ifj. Stankovics György (Stankovics Gyula nagyobbik fia) emlékei szerint a II. világháború idején a turbinaház megmentette őket és a malmot, az államosítást már nem tudták elkerülni. 1950-ben ugyanez lett a sorsa az áramfejlesztő telepnek, majd egy évre rá a malom villamosenergia-termelését is megszüntették. A család Zánkára költözött, ahol Stankovics Gyula a helyi, elektromos meghajtású, ún. Bérdi malomban dolgozott. 1952-ben visszajöttek Diszelbe, a nagyszülők házába. Stankovics Gyula egy ideig a hegyesdi malomban volt molnár, innen a diszeli bazaltbányába vezetett az útja. Volt raktáros, fékező, minőségi átvevő, majd a zalahalápi kőbányából ment nyugdíjba. Felesége 1957-ig, a Stankovics malom végleges bezárásáig apósa volt malmában kétkezi munkásként dolgozott – kukoricát darált.

1962-ben hatalmas árvíz sújtotta a vidéket – az Eger-patak a Stankovics malom lakóház részének harmadik lépcsőfokát is elérte. A vízszint szabályozására Hegyesdnél víztározót alakítottak ki – pontosan ott, ahol a római kori halastó is állt. A zsiliprendszer mégsem tudta betölteni feladatát, hiszen a közeli bauxitbánya karsztvíz-kitermelése miatt az Eger-patak vize szinte teljesen elapadt. Kiszáradt az uzsai láprét, kipusztultak az olyan növénykülönlegességek is, mint a lisztes kankalin, vagy a rovarevő havasi hízóka.

A Stankovics malmot kezelője sorsára hagyta. Tetőzetét egy erős szélvihar megemelte, horganyzott lemez borítását ledobta. A malom folyamatosan ázott; vörösfenyő padozata és gerendái rohadásnak indultak, az emeletek egy idő után egymásba szakadtak.

A romos épület végül a Tapolcai Tanács kezelésébe került, de mivel semmilyen funkciót nem kapott, tovább pusztult. 1987-ben Vörösváry Ákos megvásárolta a malom romjait – a vételárat Kondor Béla 13, felülszignózott rézkarca „helyettesítette” –, feltehetően megmentve ezzel a teljes pusztulástól.

Az épület újjáépítésének terveit az új kulturális funkciónak megfelelően Mújdricza Péter építészmérnök készítette el. Az építkezés megkezdéséhez 1990-ben a Magyar Hitelbank nyújtott egyszeri támogatást. A Kiállítóház – amit Vörösváry Ákos az időközben általa is alapított Első Magyar Látványtár Alapítványnak adományozott – végül 1997-ben nyílt meg a „Mindenkinek kenyér és rózsa” című kiállítással. Azóta a Látványtár Kiállítóházaként működik, évente új kiállításokkal.

A Látványtár a közben eltelt idő alatt a különböző tulajdonosoktól megvásárolta a hajdani Stankovics malomhoz tartozó, összes szétaprózott ingatlant, helyreállítva ezzel az „eredeti állapotot”. Miután megszerezte a molnárlakás tulajdonjogát, az emeleten ugyancsak kialakított egy, a malom kiállítóterével összenyitható teret, amelyben időszaki kiállításokat mutat be, illetve a földszinten létrehozott egy bérbeadás útján hasznosítható és a látogatók „komfortigényét” kiszolgáló kávéházat. A Látványtár a romos gazdasági és egyéb épületrészek átépítésére jogerős építési engedéllyel rendelkezik – a Pipamúzeum külsejében kúriát idéző, korszerű múzeumépületét szintén Mújdricza Péter tervezte. forrás

Elérhetőség

  • info@latvanytar.com 

Nyitva tartás

Árak

  • Teljes árú: 600,- Ft

  • Kedvezményes (csoport 20 főtől, diák, nyugdíjas): 400,- Ft

  • Ingyenes: 6 év alatt

Kapcsolódó tartalom

Miről mesélnének a százéves balatoni malmok?

Miről mesélnének a százéves balatoni malmok? Tarts velünk egy őszi kirándulás keretében a festői ...