Éjjel-Nappal Balaton

A BALATON ESSZENCIÁJA

Kedves Olvasóm!

Földi Rita - Éjjel Nappal Balaton online turisztikai magazin

Szeretettel köszöntelek az oldalamon! Földi Rita vagyok, az Éjjel-Nappal Balaton alapítója és főszerkesztője.

A Balaton minden évszakban csodálatos. A nyári naplementék romantikus hangulata, a tavasszal virágba boruló mandulafák illata, az őszi túrák során felfedezett megannyi érdekes látnivaló és nevezetesség titkai, valamint a téli Balaton forralt boros korcsolyázásainak örömteli pillanatai együtt adják a Balaton esszenciáját, a felejthetetlen élményeket, melyek miatt beleszerettem a Balatonba. 

Szeretném mindezeket Neked is megmutatni. Ha velem tartasz, tudni fogod, hogy merre indulj el, mit érdemes megnézni, és hogy hová ülj be finomakat enni. Tarts velem, és elhozom neked a Balaton esszenciáját! 

Kövess itt is!

Facebook

Megosztás

Mit keresel?

Keresett kifejezés:
Program:







Hónap:











Ünnepek & Alkalmak:
Program kezdete:
Program vége:
Megye:
Régió:
Település:
Utazás, közlekedés:
Gasztro & Bor:













Szállás:




Spec. feltételek:






Kult. & Szórakozás:









Nevezetesség:










Kirándulás:























Sport & Élmény:























Vizes sportok:







Vizes élmények:







Gyógyászat:







Rekreáció:









Csengő-hegyi kilátó (Csengő-tető) - Bakonynána

Csengő-hegyi kilátó (Csengő-tető) - Bakonynána
Csengő-hegyi kilátó (Csengő-tető)
Csengő-hegyi kilátó (Csengő-tető)
Település:Bakonynána
Régió:Veszprém környéke
Megye:Veszprém
Nevezetesség:mind, kilátó/-hely
Kirándulás:mind, hegy/domb

A Felsőpere - Alsópere - Bakonynána háromszögben található Csengő-hegy közel 4 km hosszú. A hegy megközelíthető a 82-es főútról Olaszfalu felé letérve, vagy Bakonynána felől érkezve Alsópere irányába. A kilátótól remek panoráma tárul elénk, látható a Bakony legmagasabb pontja, a Kőris-hegy is. 

A Bakony a Dunántúli-középhegység legkiterjedtebb vidéke, tágabb környezetében - a dunántúli medencékben - 1000-4000 m vastag "fiatal" pannóniai rétegsor fedi azt az aljzatot, ami a Bakonyban a felszínre emelkedett a földtörténeti idők során. A magaslat és a "mélység" között néhány vulkán kitörése, ill. a kutatófúrásokkal felszínre hozott anyag árulkodik a földtani felépítésről. A Bakony a Dunántúli-középhegység részeként a Déli-Alpokból kiszakadt, s az idők folyamán ÉK felé tolódott kőzetlemez-töredékhez tartozik. Az ősidőkben a "Bakonyikum" valahol az Alpokban, Lombardiától és a Dolomitoktól Északra lehetett. Innen tolódott el, nyomódott ki mintegy 5-600 kilométerrel északkeletre, és került a késő miocén idejére jelenlegi földrajzi helyzetébe. A hegység rétegsora uralkodóan üledékes kőzetekből, zömmel karbonátokból épül fel. Szerkezetét az idősebb képződményekből álló lapos teknő szabja meg, amelynek tengelye nagyjából Sümeg és Mór között húzódik. E tengelyben találjuk a teknőt felépítő fiatalabb kőzeteket, míg dél-délkeleti és észak-északnyugati szárnyán kifelé haladva egyre idősebb kőzetek bukkannak felszínre.

 Elérhetőség