Éjjel-Nappal Balaton

A BALATON ESZENCIÁJA

Kedves Olvasóm!

Szeretettel köszöntelek az oldalamon! Földi Rita vagyok, az Éjjel-Nappal Balaton alapítója és főszerkesztője.

A Balaton minden évszakban csodálatos. A nyári naplementék romantikus hangulata, a tavasszal virágba boruló mandulafák illata, az őszi túrák során felfedezett megannyi érdekes látnivaló és nevezetesség titkai, valamint a téli Balaton forralt boros korcsolyázásainak örömteli pillanatai együtt adják a Balaton esszenciáját, a felejthetetlen élményeket, melyek miatt beleszerettem a Balatonba. 

Szeretném mindezeket Neked is megmutatni. Ha velem tartasz, tudni fogod, hogy merre indulj el, mit érdemes megnézni, és hogy hová ülj be finomakat enni. Tarts velem, és elhozom neked a Balaton esszenciáját! 

Kövess itt is!

Facebook

Megosztás

Programajánló

Györöki Bor & Dal Fesztivál

Györöki Bor & Dal Fesztivál Program kezdete: augusztus 10.
Program vége: augusztus 12.
Település: Balatongyörök
Régió: Keszthely környéke
Megye: Zala
Program: gasztro/boros/sörös, zenei, mind

Plázs Siófok

Plázs Siófok Település: Siófok
Régió: Siófok környéke
Megye: Somogy
Program: mind, MOL Nagyon Balaton, sport/verseny, zenei
Kult. & Szórakozás: mind, szabadtéri színp., éjszakai pub/bár, disco/buli(hajó)
Sport & Élmény: mind, röplabda/foci, kézi/kosárlabda, fitness

Balatoni Játszadalom és a Balaton szíve létrehozása

Balatoni Játszadalom és a Balaton szíve létrehozása Program kezdete: augusztus 09.
Program vége: augusztus 12.
Település: Zamárdi
Régió: Siófok környéke
Megye: Somogy
Program: mind, egyéb

Szent Mihály-dombi Zenei Esték

Szent Mihály-dombi Zenei Esték Program kezdete: június 17.
Program vége: szeptember 23.
Település: Vonyarcvashegy
Régió: Keszthely környéke
Megye: Zala
Program: zenei, mind

LégyOtt a tóparton!

LégyOtt a tóparton! Program kezdete: július 12.
Program vége: augusztus 10.
Település: Tapolca
Régió: Badacsony környéke
Megye: Veszprém
Program: mind, zenei

Szent István napok

Szent István napok Program kezdete: augusztus 17.
Program vége: augusztus 20.
Település: Fonyód
Régió: Balatonboglár környéke
Megye: Somogy
Program: zenei, egyéb, mind, kulturális

Szakvezetés a Pele-körút tanösvényen

Szakvezetés a Pele-körút tanösvényen Település: Csopak
Régió: Balatonfüred környéke
Megye: Veszprém
Program: egyéb, mind
Kirándulás: mind, túra/séta
Spec. feltételek: vízparti, gyerekbarát

Biblioterápia a Festeticsekkel - Este a könyvtárban

Biblioterápia a Festeticsekkel - Este a könyvtárban Program kezdete: április 28.
Program vége: augusztus 24.
Település: Keszthely
Régió: Keszthely környéke
Megye: Zala
Program: kulturális, egyéb, mind, MOL Nagyon Balaton

Bujtor István Filmfesztivál

Bujtor István Filmfesztivál Program kezdete: augusztus 18.
Program vége: augusztus 20.
Település: Balatonszemes
Régió: Balatonboglár környéke
Megye: Somogy
Program: egyéb, mind, kulturális

Nyáresték a főtéren

Nyáresték a főtéren Program kezdete: július 04.
Program vége: augusztus 20.
Település: Tihany
Régió: Balatonfüred környéke
Megye: Veszprém
Program: mind, zenei

Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet - Somogyfajsz

Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet - Somogyfajsz
Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet
Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet
Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet
Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet
Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet
Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet
Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet
Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet
Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet
Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet
Település:Somogyfajsz
Régió:Balatonboglár környéke
Megye:Somogy
Kirándulás:mind, tájegység, term.véd.terület

Cím: Somogyfajsz, Somogyfajsz külterület 1.

Információ

  • Tel.: +36 (72) 517-200 | +36 (30) 405-4571

  • E-mail: komlos@ddnp.kvvm.hu | dunadrava@ddnp.kvvm.hu

  • Web

  • Facebook

Bemutatás

Boronka múltja

A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet 1991-ben lett védetté nyilvánítva, területe 8232,3 hektár, melyből 499 ha fokozottan védett. A Tájvédelmi Körzet a Dunántúli-dombvidék nagy tájának a nyugati felében a Belső-Somogy középtájon helyezkedik el. A területen az első világháború után a Hunyadiak létrehozták a gazdasági kisvasutat, kialakították a halastórendszert és bevezették a tervszerű erdőgazdálkodást. A nagyrészt erdők borította, vízfolyások szabdalta, halastavak tarkította Tájvédelmi Körzet természeti értékeinek fennmaradásában is közrejátszott, hogy a németek 1944-ben háromszoros aknazárat telepítettek a területre melyet 1956-ig folyamatosan szervezett aknaszedő alakulatok semlegesítettek. Az erdőben ismét éledeznek a hajdani puszták; Cserfekvés, Virágospuszta, Szőkepuszta, Háromház, Kopárpuszta, Kakpuszta.

Növényvilága

A Tájvédelmi Körzet Dél-Dunántúl Flóravidékén, közelebbről Belső-Somogy flórajárásának homokvidékén terül el. Domborzati viszonyai alapján csaknem sík vidék, növényvilága mégis rendkívüli változatosságot mutat. Néhány méteres szintkülönbség ugyanis azt eredményezheti, hogy a lápoktól a száraz homoki gyepekig a legkülönbözőbb növénytársulások találhatók meg. Mindez a homoktalajok sajátos vízgazdálkodási viszonyaival magyarázható. A pangóvizes mélyedésekben láprétek, fűz- és égerlápok találhatók. A mozgó vizű területeket ezzel szemben égerligetek, helyenként, tölgy-kőris-szil ligeterdők kísérik. Az üde vízgazdálkodású talajokon gyertyános-tölgyesek húzódnak, ezeket néhol szigetszerű bükkösök tarkítják. A legmagasabb, legszárazabb termőhelyeket cserestölgyesek borítják, míg ezek irtásain másodlagosan száraz homoki gyepek - elsősorban legelők - jöttek létre. A Tájvédelmi Körzet legjellemzőbb tájképi elemei a vízfolyások felduzzasztásával létesített halastavak láncolata, amelyeket üde erdők szegélyeznek. Területén eddig közel 50 védett növényfajt mutattak ki. Közülük a legfigyelemreméltóbbak az állóvizek hínárnövényei között a békaliliom és a fehér tündérrózsa. Az égerlápok aljnövényzetében helyenként tömeges a tavaszi tőzike, az üde gyertyános-tölgyesekben és a telepített erdei fenyvesekben a karéjos és díszes vesepáfrány, a mocsárrétek szélein a sárga sásliliom, a cseres tölgyesekben a kakasmandikó. A Tájvédelmi Körzet bükkállományai mészmentes homok alapkőzeten s barna erdőtalajon alakultak ki. A 600-800 m tengerszint feletti magasság között zonális szubmontán bükkösök, Belső-Somogy homokvidékén leereszkednek 120 m-ig is. A jelenség oka, hogy Belső-Somogy nyugati részén a homoktakaró jelentősen elvékonyodik, ún. "lepelhomok"-ot képez, alatta pedig löszös, agyagos vízzáró réteg található, mely igen kedvező vízgazdálkodási viszonyokat biztosít. A bükkösökből ez idáig 15 védett növényfaj került elő, de még a védett fajoknál is nagyobb természeti értéket képvisel e homoki bükkös társulás, mely egy régebbi flóra- és vegetációtörténeti kor emlékének tekinthető.

Az állatvilág

A nedves környezetben az élőhelyek nagyszámú kétéltűnek és hüllőnek biztosítják a létfeltételeket. A kétéltűek közül (mind a 15 hazai fajuk védett) 12 faj figyelhető meg a területen, többek között az éjszaka mozgó barna ásóbéka és a hosszúlábú mocsári béka melynek hímjei a nászidőben kék színűvé válnak. Sekélyebb vizekben gyakori, de tavasszal tócsákban is él a pettyes gőte. A hüllők közül jellemző a mocsári teknős, amely a vidék állóvizeit és mocsarait lakja és a fürge gyík, amelynek vöröshátú változata is él a területen. Általánosan elterjedt a vízisikló, ritkábban fordul elő a rézsikló, amelynek elterjedési területe inkább a domb és hegyvidékekre jellemző, a síkságokon ritkább. Találkozhatunk a keresztes vipera ezen a vidéken jellemző fekete változatával. A madarak közül több ritka és veszélyeztetett fajnak biztosítja a zavartalan szaporodási feltételeket e változatos élőhely. Kiemelkedő jelentőséggel bír az itt költő rétisas és fekete gólya populáció. Népes állományt alkot a globálisan veszélyeztetett cigányréce, míg a fokozottan védett haris és törpevízicsibe csak a nedvesebb években marad vissza a fészkelési időszakban. Az utóbbi évtizedekben jelent meg és állandó szaporodó népességet alkot az aranysakál. Itt él a Dunántúl talán legéletképesebb vidra állománya is.

Turizmus

Az Országos kéktúra útvonala, valamint a Mesztegnyőről induló, egykori gazdasági vasút a terület felfedezésének legnépszerűbb módja. Az erdei kisvasút kakpusztai végállomásától induló „e-tanösvény”, a Tőzike tanösvény

forrás: ddnp.hu