NONSTOPBALATON.HU

A BALATON ESZENCIÁJA

nonstopbalaton.hu

Az Éjjel-Nappal Balaton online turisztikai magazin friss hírekkel látja el és érdekes cikkekkel szórakoztatja a Balaton iránt érdeklődőket. Elősegíti a választást azok számára, akik szállást,  étkezési lehetőséget keresnek, átélnék a helyi gasztro-élményeket, vagy kikapcsolódnának egy zenei, kulturális programon, esetleg részt vennének egy sporteseményen, vagy egy wellness pihenésen.

Kövess minket!

Facebook

Megosztás

Olvastad már?

Szavazás

Mi jut eszedbe elsőre a Balatonról?

Szavazok

Veszélyben vannak a Balaton északi partjának szőlői

2017.01.28.

A helyi bortermelők szerint az ingatlanspekulánsok és az ültetvények elöregedése miatt veszélyben vannak a Balaton északi partjának szőlőterületei, ami a balatoni tájat is veszélyezteti.

A tóra néző dűlők jelentős része veszélyben van az északi parton, sok az elöregedett, gondozatlan, gazos szőlőterület

– hívta fel a figyelmet Kovács Tamás, a csopaki Szent Donát Birtok vezetője, a Csopaki Kódex titkára az Olaszrizling Szerintünk találkozó sajtótájékoztatóján szombaton, Csopakon.

Jásdi István, a csopaki Jásdi Pince vezetője, a Csopaki Kódex tagja hangsúlyozta:

az északi part legfontosabb látványelemei a szőlők, ezek azonban a tóra néző lejtőkön találhatók, amelyek az ingatlanfejlesztők célpontjai.

Segíthetne a problémán, ha a szőlőrekonstrukciós támogatásokból több jutna a kiváló észak-balatoni területekre – jegyezte meg Jásdi István, hozzátéve: hiába zajlanak nagyszabású borászati beruházások a Balaton környékén, ha az újonnan létrehozott óriáspincékbe “nem nagyon kerül szőlő”.

A borász emlékeztetett arra, hogy 1990 óta legfeljebb néhány száz hektár szőlőt telepítettek újra, így becslése szerint

az észak-balatoni ültetvények legalább 70 százaléka elöregedett, és a következő években eltűnhet.

Ambrus Tibor, Csopak polgármestere felidézte, hogy

a településen száz éve még szinte mindenhol szőlőtermesztés folyt,

mikor azonban a tömegturizmus célpontja lett a Balaton, a belterületi szőlőket beépítették, a kárpótlás időszakákban pedig a külterületi szőlők is pusztulásnak indultak.

Csopak az elsők között szigorította rendezési tervét, a tulajdoni lapokra már bejegyzik a szőlőművelési kötelezettséget,

két éve pedig bevezették a gondozatlan területekre kivetett földadót

– mondta a polgármester.

Az önkormányzat is nehezen szerez azonban érvényt saját rendelkezéseinek: Csopak jelenleg 40-50 perben harcol a művelési kötelezettség betartatásáért, a szántóvá nyilvánítások ellen és a zártkertből kivonások megakadályozásért.

Minden erőfeszítés ellenére várhatóan a szőlők 20-30 százaléka mégis el fog tűnni Csopakon is

– vélekedett Ambrus Tibor.

Laposa Bence badacsonyi bortermelő, a Balatoni Kör elnöke hozzáfűzte: kevés önkormányzat követi jelenleg Csopak példáját, ezért a tó környékének vezető borászatait, éttermeit tömörítő

Balatoni Kör szabályozási csomag kidolgozását szorgalmazza,

ami segítheti az önkormányzatokat a szőlőterületek védelmében.

Barabás Barna balatonfüredi borász, a Rizling Generáció tagja közölte, szakmai összefogásuk a balatonfüredi és zánkai körzetben méri fel a problémás területeket, és

a hegyközséggel együtt próbálják kezelni a helyzetet.

Istvándy Gergely badacsonyi borász felhívta a figyelmet arra, hogy

az északi parton komoly problémát okoz a szőlő alacsony ára is,

ilyen árak mellett ugyanis a szőlőművelés nem jövedelmező tevékenység.

Laposa Bence elmondása szerint ezért a tavaly indult BalatonBor közösségi projekt szabályzatába már bekerült a

“fair trade gondolat” a minimum szőlőfelvásárlási ár bevezetésével,

ami a fenntartható művelés elterjedéséhez is hozzájárulhat.

Nemcsak a szőlőkről, hanem az egész balatoni tájról van szó, ami a régió lakóinak identitását alapjaiban érinti – hangoztatta a bortermelő.

forrás: hirbalaton.hu / mti.hu | fotó: Vértesi Eszter

vissza

Hozzászólások