NONSTOPBALATON.HU

A BALATON ESZENCIÁJA

nonstopbalaton.hu

Az Éjjel-Nappal Balaton online turisztikai magazin friss hírekkel látja el és érdekes cikkekkel szórakoztatja a Balaton iránt érdeklődőket. Elősegíti a választást azok számára, akik szállást,  étkezési lehetőséget keresnek, átélnék a helyi gasztro-élményeket, vagy kikapcsolódnának egy zenei, kulturális programon, esetleg részt vennének egy sporteseményen, vagy egy wellness pihenésen.

Kövess minket!

Facebook

Megosztás

Olvastad már?

Szavazás

Mi jut eszedbe elsőre a Balatonról?

Szavazok

Cigányzene: állami támogatással visszacsábítanák a bandákat balatoni éttermek is

2017.06.17.

Nemcsak a fővárosban, hanem a Balaton-parton is látványosan csökkent az élő cigányzenés vendéglátóhelyek száma, így aztán a Balatonnál is szívesen vennének a csárda- és étterem tulajdonosok egy olyan állami pályázatot, ami Budapesten indul.

Kerényi Imre rendező, miniszterelnöki megbízott Pál István Szalonnát, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjét kérte fel, hogy vegyen részt egy olyan szakmai program kidolgozásában, mely

állami segítséggel hozná vissza az éttermekbe a cigánymuzsikát.

Idén egyelőre csak turisztikailag frekventált helyeken működő budapesti éttermek pályázhatnak.

Az elnyerhető támogatás értelmében, abban az esetben ha a nyári szezonban, a hét hat napján 4-7 fős cigányzenekart foglalkoztat egy vendéglátóhely, a muzsikusok fellépő díját teljes egészében fedezi a Miniszterelnöki Kabinetiroda egy 173 millió forintos keretből.

Pál István Szalonna azt nyilatkozta a Népszavának: reméli, jövőre kibővülhet a projekt és nem csak budapesti vendéglátóhelyek pályázhatnak támogatásért

A siófok-széplaki Piroska Csárda visszahozná a zenészeit

Majoros János, a siófok-széplaki Piroska Csárda és Fogadó tulajdonosa azt nyilatkozta a hirbalaton.hu-nak: ha részesülhetne ilyen célra támogatásban, visszahozná a cigányzenészeit.

Az elmúlt nyáron ugyan kevesen keresték a cigányzenét, a fiatalok körében nincs igazán igény reá, de a középkorosztály talán még szívesen venné

– tette hozzá.

Majoros János 2006-ban kísérletként visszahívta a zenészeket, hátha több vendéget tud vele becsalogatni az egységébe. Nem jött össze, így aztán néhány szezon után kénytelen volt lemondani a bandáról.

Jókora kiadást jelent egy zenekar, fizetni kell a jogvédő hivatalnak, azután a három-négy fős banda esténkénti, személyenkénti hét-nyolcezer forintját, esetleg a szállásukat, a vacsorájukat. Nem véletlen, hogy kevés étterem vállalkozik ma már erre

– mondta a széplaki vendéglátós. 

A földvári Kukorica Csárdában mindig is volt cigányzene

Kevés olyan hely akad a Balaton partján, mint a földvári Kukorica Csárda, ahol a nyolcvanas évek óta nem telt el nyár élő cigánymuzsika nélkül.

Nekem más a tapasztalatom, szerintem igenis van rá igény a vendégek körében

– számolt be Hoffmann József tulajdonos.

Ezt a szolgáltatás részének tekintik

– tette hozzá. Mint kifejtette, kétségtelen, komoly kiadással jár, hiszen ötezer forintos fejenkénti napidíjjal számolva a három nyári hónapban hárommillióra rúg az ezzel kapcsolatos költségük. Lakhatást is biztosítani kell a zenészeknek, helyben ugyanis nemigen találni cigányzenekart. Ahogy megszűnt az élő zene a vendéglátóhelyeken, úgy oszlottak föl a zenekarok, és tűntek el a bárzongoristák.

Az idősebbek még emlékezhetnek rá, Siófokon a hetvenes-nyolcvanas években egymást érték az élőzenés szórakozó- és vendéglátóhelyek, aminek a diszkókorszak vetett véget. Hajdanában persze volt a zenés felár, a 120 százalékos haszonkulcson felül még tíz százalékot emiatt is rá lehetett tenni. Ma már ez elképzelhetetlen, nem lehet a gulyásleves árába se beépíteni, a profit egy részről kell hát lemondani

– véleményezte a földvári csárdatulajdonos. 

„Most van a nap lemenőben”

A siófoki Szabó Piroska internetes blogot indított a cigányzene felvirágoztatásáért, sőt 2009-ben még zenekart is alapított Balaton Koncert Cigányzenekar néven, de elmondása szerint érdeklődés híján nem tudta “eladni” őket.

Veszélyben a magyar nóta, ezt már Juhász Gyula is leírta, és ez ma hatványozottan igaz, cigányzenészek ezrei tengődnek az országban munka nélkül

– mondta Szabó Piroska, aki szerint a fénykor jó húsz éve véget ért, ma már a Hungarikum Fesztiválon sem kap helyet a cigányzene, „pedig nagyon is hungarikum”.

Dankó Pista anno szerencsés helyzetben volt, írók, újságírók vették pártfogásukba, az Új Idők szerkesztőség adta ki a dalait, az utolsót 1900-ban San Remóból küldte haza a lapnak, az volt a címe, hogy „Most van a nap lemenőben”

– emlékeztetett a siófoki cigányzene-rajongó.

forrás: hirbalaton.hu

vissza

Hozzászólások